avagy diákok tanulási nehézséggel

# 01

Sok diákomtól hallottam a sokadik elégtelen vagy éppen kettes dolgozat / felelés után, hogy „de Tanárnő, én annyit készültem, annyit tanultam…”. Szülők, akik nem értik: „De hiszen ez a gyerek egyfolytában tanul…”

Sokan csak ülnek a könyv fölött, és igaziból nem tanulnak – de hogyan lehet megkülönböztetni őket azoktól, akik valóban „órákat tanulnak” – eredménytelenül? Mit is jelent a tanulási nehézség? A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat okleveles gyógypedagógusával, Dobos Ildikóval beszélgettem.

Átlagosan hány diák lehet érintett?

Mivel a Nemzeti köznevelési törvény is megkülönböztet két kategóriát, először érdemes ezt tisztáznunk.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerint:

4. § 3. pont: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.
5. § 25. pont: Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

A 2019/2020-as tanév eleji adatok szerint a sajátos nevelési igényű tanulók száma 56 ezer fő, közülük az integráltan oktatottak aránya 71,8 % (előző tanévben 71,1%). A középiskolások között 24440 fő a sajátos nevelési igényű.

Mikor van szükség segítségre?

 A nemzeti köznevelési törvény kimondja, hogy a gyermeknek/tanulónak joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő, megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért (Nkt. 46. § (3) g). A gyermek szakértői vizsgálata javasolt, ha:

• a mozgás-, beszédfejlődésében elakadások, eltérések mutatkoznak kortársaihoz képest,
• a gyermek nehezen illeszkedik be kortárscsoportjába magatartás problémái miatt,
• a korábban jól teljesítő gyermek viselkedése megváltozik – tanulási, iskolai teljesítménye romlik, viselkedése megváltozik,
• az értelmi fejlődésében, a magatartásában a tanulása során általános nehézségek tapasztalhatóak,
• bizonyos tantárgyakkal kapcsolatban folyamatos kudarcélmények érik (pl.: számolás, írás, olvasás),
• bizonytalan a környezete abban, hogy a gyermek fejlettsége eléri-e az iskolába lépéshez szükséges szintet,
• a gyermek bizonyos képességek terén korcsoportjához képest alulteljesít (mozgás, hallás, látás, beszéd stb. területén),
• vagy ha korábbi szakértői vélemények felülvizsgálata esedékes.

Hogyan kerülhet sor a gyermek vizsgálatára?

 Vizsgálat kérése a lakóhely (állandó vagy tartózkodási) illetve az érintett nevelési, oktatási intézmény szerinti illetékességű kerületi tagintézménynél történik. A szakértői vizsgálat a szülő kérelmére, illetve, ha az eljárást nem a szülő kezdeményezi, a szülő egyetértésével indítható meg.

Ha a gyermek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesül, az óvoda/ iskola köteles közreműködni a vizsgálat iránti kérelem elkészítésében. Az országos illetékességű szakértői bizottságokhoz bármely életkorban lévő gyermek szülei közvetlenül fordulhatnak.

Ha egy gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság egy, két vagy három évente, 16 éves koráig felülvizsgálja. Így szakértői véleménye érvényessége is – ezzel összefüggésben – meghatározott, melyet a szakértői vélemény tartalmaz. Ám rendkívüli felülvizsgálat ezen idő intervallumon belül is, indokkal kezdeményezhető.

A szakértői vizsgálat célja az enyhébb problémák feltárása, vagyis a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTM) megállapítása vagy kizárása és az ehhez kapcsolódó vizsgálatok elvégzése. Emellett a komolyabb problémák esetében, a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása, és az ehhez kapcsolódó vizsgálatok elvégzése, illetve további vizsgálatok kezdeményezése, valamint a kisgyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének (iskolaérettség) megállapítása is ennek keretében történik.

 Mikor ajánlott igénybe venni a nevelési tanácsadást?

 Ha gyermekének testi-, lelki egészsége, érzelmi állapota, teljesítménye, terhelhetősége, érdeklődése, magatartása viselkedése jelentős változást mutat. A szakemberek különböző típusú foglalkozásokon segítenek ezeknek a gyerekeknek.

 Hogyan vehető igénybe a tanácsadás?

Nevelési tanácsadást a szülő bármikor kérhet, ha a fenti problémák valamelyikével találkozik. De a tanácsadás elkezdődhet a 16. évet betöltő serdülő kérésére, illetve a pedagógus, a gyermek-, ifjúság- és családvédelmi, az egészségügyi szolgáltatásban dolgozó szakemberek javaslatára is. 

A következő részben folytatjuk beszélgetésünket arról, hogy a szülő és a pedagógus hogyan segítheti az integráltan (iskolai keretek között) oktatott gyermekeket.