Lássuk csak, honnan lehet tudni, hogy milyen az „igazi”? Mármint az iskolában. A pedagógiai programok sugallta tökéletes tanóra forgatókönyve következik. Vigyázat! A nyugalom megzavarására alkalmas részeket tartalmaz, különösen több évtizede pályán levő, megfáradt idegrendszerű pedagógusoknak.
A tanóra már a szünetben elkezdődik. A tanár jól tudja, mikor csengetnek, ezért legkésőbb (de legeslegkésőbb!) 5 perccel a csengőszó előtt teljes menetfelszerelésben a kijelölt terembe megy. Ott lelkes, sugárzó arcú diákok várják, akik a szünetben már elvégezték minden szükségletüket: ettek – ittak – emésztettek, megbeszélték apró – cseprő, ügyes – bajos dolgaikat – vagyis nem szorult bennük se materiális se absztrakt közlendő. Teljes testi – szellemi – lelki felkészültséggel várják a megvilágosodást. A felszerelésük természetesen előkészítve, a tanórához nem szükséges eszközök (mobil, szemöldökcsipesz, hajzselé, fél doboz cigi, energiaital maradványa) a táskában illetve a szemetesben elhelyezve. Toll működik, ceruza kihegyezve.
A tanerő – ha igazi, lelkes, elhivatott, (és teljességgel nem létező?) – akkor korábban beér a terembe, mint hogy becsengetnek. Így van ideje, hogy építse a szociális hálót, ápolja a kapcsolatokat, „hemzsegjen a kispajtásokkal”. Mindenkiről tud mindent, amit kell, anélkül, hogy bizalmaskodó lenne. Mindenkihez van egy kedves szava. A szünetre amúgy sincs szüksége, mert fénnyel táplálkozik, a levegőben levő nedvesség pedig épp elég a metabolizmusához. Így a szünetben sem mosdóba, sem dohányzóba (ilyet még csak gondolni sem szabad!!!) sem a büfébe nem kell mennie. Tökéletesen kidolgozott óravázlat lapul a makulátlan dossziéjában, csakis azért, hogy megfelelően dokumentálhassa a tanórát – amúgy fejének merevlemeze tökéletesen tárol minden információt. Minden előre nem látott eseményre van forgatókönyve – na de ez egy ideális tanóra, itt nincsenek előre nem látott események. Senki sem kéredzkedik ki mosdóba, illetve rosszulléttel, hiányzó felszereléssel, értetlenkedő kérdésekkel sem akasztja meg a precízen eltervezett tanóra kivitelezését. Sehol egy szállingózó hópehely, ablakpárkányra leszálló turbékoló galambpár, szirénázó mentőautó, szemetet épp elvivő kukásautó munkás füttykoncerttel, ami elvonhatná a diákok figyelmét.
Csak – legfeljebb 15 – csillogó szempár és a tanerő.
A tananyag izgalmas, érdekes, akkor is, ha nem. Itt nincs helye unalomnak. Az IKT – eszközök teljes tárháza áll rendelkezésre, a tanár up to date: tökéletesen ismeri és optimálisan alkalmazza az infokommunikációs eszközöket. A diákok szórakozva, szinte észrevétlenül sajátítják el a tananyagot, anélkül, hogy akár csak egy virtuális izzadságcsepp is legördülne a hippokampuszukon. (Fúj, ki akarna bármiért is küzdeni, na ne már. Showbiznisz. Az igen.)
Változatos és hatékony munkaformák – és munkamódszerek váltogatják egymást, a diákok differenciálása tökéletes, és minden tanuló minden, a Nemzeti Alaptantervben előírt kompetenciája fejlődik. Az óra felépítése tökéletes, az előzetes időbeosztásnak megfelelően zajlik, üresjáratok (unalmukban az ablakon kibámuló vagy padot firkálgató gyerekek) nélkül.
Házi feladat természetesen nincs – csak szorgalmi. Az óra végét jelző csengőszóra már minden lezárva, megtörtént a fejlesztő értékelés, könyv, füzet becsukva. Mindkét térfélen a jóleső elégedettség érzése árad szét.
(Utóirat: Ha mindez megtörtént már Veled, erős a gyanú, hogy még mindig a Mátrix első verziójának foglya vagy. Ébredj fel!)