pszichoterápia

Félreértések elkerülése végett…

 

COACHING

PSZICHOTERÁPIA

A coach és a coachee interakciója aktívabb, informálisabb, a coach részéről személyesebb és önfeltáróbb, mint a terápia során.

A coach a hozzá fordulót saját élete professzionális szakértőjének tekinti, aki számára „intuíció pumpákat”, azaz kiinduló szempontokat, metaforákat, narratíva – ötleteket, vagyis proto – terveket ajánl. A coaching során kibontakozó interakció strukturáltabb, megoldásközpontúbb, általában olyan akció-tervek kidolgozására irányul, amelyek lehetővé teszik a coachee számára előzetes céljai megvalósítását.

A terápia átfogó módon arra irányul, hogy feltárjon és felfedezzen olyan, gyakran rejtett okokat, amelyek meghatározzák a kliens maladaptív viselkedését. A terápiás dialógusban sűrűbben fordulnak elő érzéseket és érzelmi folyamatokat reprezentáló kifejezések, mint a coachingban. A terapeuta, a klinikai módszerek professzionális használata révén, segíti a klienseket viselkedésük, kogníciójuk, érzelmeik, valamint egyéb személyes tulajdonságaik adaptívabbá alakításában, a mentális egészség elérésében.
A coach a coaching során létének személyesebb vonatkozásait is megvillantó kompetens barát, aki partneri kapcsolatot épít ki a coacheeval. A coaching során nincsenek élesen megvonva a határok, a coach gyakorta a saját személyét használja a változást előidéző „intuíciós pumpaként”. A coachnak kevésbé kell gondoskodó szerepet vállalnia, mint a terapeutának, hiszen szakmai eszközök hiányában nem is tudna standard módon reagálni a kliens „érzelmi törékenységére”. A legfontosabb különbség az (indulat)áttétel a terápia során. A terápiában a terapeutát „gyógyítónak” tekintik a kliensek. A terapeuta átfogó klinikai képzése és oktatása ezt az elvárást determinálja, elsősorban azért, mert a pszichoterápia egy ideje igazodik az orvosi modellhez. Amikor egy kliens terápiára megy, elvárja, hogy a terapeuta olyan szakértő legyen, aki többet tud a diagnózisról vagy problémáról, mint ő (az ügyfél).
Jövő – és célorientált, a kiaknázatlan lehetőségekre fókuszál. Az egész személyiségre irányul, aki arra törekszik, hogy maximalizálja teljesítményét mind a magánéletében, mind a munkában. A tudatosság szintjén történő beavatkozás célja az egyszerre vonzó és működőképes cselekvési tervek önreflexív kidolgozása és használata. Feladata a patológia felismerése és kezelése, valamint a tünetek enyhítése viselkedés, – kognitív terápia vagy analitikus beavatkozás révén. A fókusz általában visszamenőleges, a tudattalan kérdésekre irányul és a korábbi tapasztalatokból származó „károkkal” foglalkozik

 

Dr Kollár Life&Business Design Intézet engedélyével