HA A KÖTELEZŐK KÓCSOK LETTEK VOLNA…

az első IKSZ Akta

Kötelezőket olvasni kötelező.

Nem tudjuk, miért, de kell, mert „réges – régen, egy messzi – messzi galaxisban” valaki eldöntötte, és punktum, kész, passz, vita nincs. Én sem emlékszem, hogy diákkoromban a tanár elmagyarázta volna, miért kell végig szenvednem magam a Szigeti veszedelmen, miért lesz az nekem jó? (Ha elolvastam, nem kaptam egyest. Na ezért.) Ez aztán a motiváció!

Pedig, ha „huszonegyedikszázadosítanánk” a kötelezőket, még az is kiderülhetne, koruk kócsai voltak ők, akik emígyen, szép, irodalmi köntösben formálták a köztudatot. Modern, szép új világunk kócsai is lehetnek ők: drága megmondóemberek, guruk, vagy az Antarktiszi Tisztánlátó Irén helyett lapozzuk fel a magyar és /vagy világirodalom remekeit, és máris alaposan megtömhetjük lelki zsebeinket útravalóval.

Csokonaival kezdem, klasszikusan, mert sokat tanultam tőle –  általa. (Van vele egy jó sztorim, majd elmesélem). Már csak azért is, mert az önismeret fontosságára hívja fel a figyelmet – és ezért megérdemli, hogy bekerüljön az Irodalmi Kócs Szövetségbe – vagyis az IKSZ – Aktába. (Most neveződtek el, egy perce. A szövetség persze évszázadok óta létezik, csak eddig „kötelezőknek” csúfolták őket). Az irodalom egyik fenegyereke (majd ezt is elmesélem) Az ember, a poézis első tárgya című versében így ír:

Ki vagy, miért vagy, hol lakol? és kinek

Számára mozgasz? s végre mivé leszel?

Míg ezt ki nem vizsgálod,

Por vagy, az is leszel.

Ennek szellemében folyt köv. Személyes Agyápoló Specialistáink* az online térben rendelnek, szerdán és szombaton. (A műsorváltoztatás jogát fenntartom).

Kifelé menet a pénztárnál (szerencsére nem) kell fizetni.

* Douglas Adams: Galaxis – Útikalauz Stopposoknak


		
Administrator