kétszintű

Matekoljunk külföldiül – avagy tényleg zuhanunk?

„Nincs még egy olyan uniós tagállam, ahol olyan alacsony lenne a két idegen nyelven beszélő aránya, mint nálunk.”

Érdekes cikket találtam tegnap. Az Eduline szerint „zuhanás a mélybe” az idegen nyelvet beszélők – tanulók helyzete ma Magyarországon. (Ha jól értelmeztem a cikket).

Nyelvtanárként és magyar szakosként is felvetett néhány kérdést bennem az írás. Először is azt, hogy az idegen nyelvet tanulók és beszélők közé egyenlőségjelet tesz. Megütötte a szememet, hogy Luxemburgban mindenki, de tényleg, a középiskolások 100 % – a beszél két idegen nyelvet? Ejha, ez a nem semmi!

Aztán ahogy jobban megnéztem (mert azért furcsállottam az adatot), láttam ám, hogy hohó, itt a két idegen nyelvet tanulók és nem a beszélők százalékos arányáról van szó!

Zuhanás a mélybe. Valóban?

Én tíz éve tanítok olasz nyelvet. Középiskolában, nyelviskolában is, 14 évestől 70 évesig. De most a közoktatásról, megint, nyelvtanári szemmel.

Az olasz kicsit sanyarúbb helyzetben van ugyan, de még így is (iskolától függően) második idegen nyelvként heti 3 – 4 órában foglalkoznak vele a diákok. Szeretnék feltenni egy egyszerű kérdést: ha Te heti 3 illetve 4 órát töltenél el magántanárnál vagy nyelviskolában, 4 év alatt megszereznéd a középfokú, C típusú nyelvvizsgát?

Mielőtt felháborodnál, hogy „ne hasonlítsuk már a magántanárt a gimis órákhoz!”, olvass tovább.

Az éves óraszám amúgy még a második idegen nyelv esetében is 111, azaz 4 év alatt 444 óra. Mondjuk legyen 400, mert ugye azért a tanóra is fogyóeszköz, elmarad itt – ott (ünnepélyek, szünetek, tanár megbetegszik, stb.). Mivel tanórának maximum éves szinten 10% – a maradhat el (ellenkező esetben pótolni kell), így is kijön minimum 400. Továbbá a 11 – 12. évfolyam fakultációi (előkészítő), ahol újabb évi 72 / 64 óra áll rendelkezésre az idegen nyelv minél alaposabb elsajátításához.

Adjuk mindezt össze egy elszánt nyelvtanulót alapul véve, akinek feltett szándéka, hogy 12. év végére megszerzi a B2 – es típusú nyelvvizsgát (illetve ilyen szinten érettségizik). 4 év alatt évi 111 órával számolva 444 óra, plusz fakultáció: 11. évfolyamon évi 72, 12. évfolyamon 64. Ez összesen 580 tanóra. Vegyük a legrosszabb esetet, vagyis hogy elmarad az órák 10 % – a, még akkor is marad 522. Vegyük azt, hogy a diák is mulaszt, kerekítsünk lefele, marad 500.

Na most. Böngészgettem a neten a nyelviskolák előkészítő tanfolyamai közül, és teljesen alapszinttől a középfokú nyelvvizsgáig körülbelül 200 – 260 órás tanfolyam keretében lehet eljutni. Jellemzően 30 – 60 órásak a tanfolyamok, ebből nyilván legalább 3 szükséges (kezdő / haladó / nyelvvizsga – előkészítő). Vegyük azt, hogy a nyelviskolában ideálisak a körülmények, mindenki megfelelő ütemben halad, nem hátráltatja a többieket. Még így sem tudjuk garantálni, hogy elsőre sikerül a nyelvvizsga, hiszen – mint tudjuk – a csillagok nagyon szerencsés együttállása kell ahhoz, hogy ez megtörténjen.

Akkor most helyezzük át mindezt a középiskola keretei közé. A legtöbb intézményben a nyelvi órák bontott csoportban történnek, kb. 15 fős létszámmal. Sok helyen van előzetes tudásszint – felmérés, így a diákok a szintjüknek megfelelő nyelvi közegben tanulhatnak. Egy középiskolai nyelvóra éppúgy zajlik, mint a nyelviskolában, azzal a különbséggel, hogy a diákok teljesen eltérő motivációval rendelkezhetnek. De a tanárok jellemzően ugyanazok, akik délutánonként a nyelviskolában tanítanak (nem egyszer a saját iskolai diákjaikat is 🙂 ) A tankönyvek szintén. Van magnóhallgatási lehetőség, sok helyen nyelvi labor. A tankönyvekhez most már CD – melléklet is tartozik, jók a munkafüzetek. Szóval minden körülmény adott, hogy szipi – szupi legyen a tanóra.

Újabb kifogásolható pont, hogy a nyelvvizsga követelményei és a középiskolai idegen nyelvi kerettanterv nem fedi egymást. Azonban az emelt szintű érettségi vizsgán elért legalább 60 % – os eredmény középfokú, B2 komplex típusú nyelvvizsga – bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül. És ráadásul teljesen ingyen van. (Mármint az érettségi vizsga).

Egy érdekesség a végére. Az Országos Diákparlament február első hétvégéjén ülésezett Székesfehérváron, amit egy éves előkészítő munka, megyei és városi diáktanácsok ülései előztek meg. Javaslataikat 50 pontban foglalták össze, melyek közül a szerintem igen előkelő, 9. helyen szerepelt a következő: „A nyelvi tárgyakból és informatikából már kilencedik évfolyamon is lehessen előrehozott érettségi vizsgát tenni.”

Ha annyira „zuhanás” a nyelvoktatás helyzete, hogyan lehetséges, hogy már 9. év végén előrehozott nyelvi érettségire van egyáltalán igény?

A nyelvtanulásnak szerintem két alapfeltétele van középiskolában, nyelviskolában és a magánórákon is. Egyik az elszánt, valóban tanulni akaró diák. A másik a szakmailag felkészült, lelkiismeretes (ötletes, kreatív) tanár. Tudom, 21. század, már Z – generáció, korszerűsíteni kell. De ha az előbb említett két tényező megvan, akkor az interaktív csodák tárháza és a kiscsoportos oktatás csak hab a tortán.

Hivatkozott cikk: //eduline.hu/nyelvtanulas/2017/2/8/Zuhanas_a_melybe_14_eve_tobb_volt_a_nyelvvi_CWPI1S